Az életrajz menüpont Szegő György: Álomtervező Tesz-Vesz albumának (Ráday könyvesház, 2008) tömörített illetve frissített változataFotók: Ilovszky Béla (theater.hu) és Szegő György
Szegő György ösztönépítészeti tesztje
1981, Bercsényi Galéria
Egy kiállítás rekonstrukciója
1998, Balassi Galéria
Ez az új teszt egy analógián alapul.
Kiindulópontom szerint az alkotta tárgyak közül az építészet tárgya a ház az egyetlen olyan funkcionális objektum, amelynek – az emberhez hasonlóan - arca van. Ha ezt az antropomorf tételt elfogadom, akkor a ház arca ugyanúgy képes manifesztálni az ember ösztöneit, mint a Szondi-teszt fotóin az ösztönbetegek arcképei.
A Szondi-teszt a pszichodiagnosztika egyik legelterjedtebb eljárása, melyet Szondi Lipót az 1938-1940-es években dolgozott ki Budapesten. Az eljárást Szondi ösztöntesztnek vagy genotesztnek, illetve sorsanalitikai módszernek nevezte.
Feltevése szerint a rokonszenvi-ellenszenvi választás jellegzetes a személyiségre, a választásban az ember egész motivációs rendszere részt vesz: "Nézd meg az ember egész motivációs részt vesz: "Nézd meg az ember ösztönös választásait és megtudod: honnan származik, ki ő és milyen sors vár rá." (Szondi 1939)
Az ezen az elvi alapon kialakított genoteszt az egyénenként változó ösztönök és ösztönmechanizmus megállapítására szolgáló kísérlet. A módszer lényege egy egyszerű ösztönös választási reakció. A feladat abból áll, hogy a vizsgált személy 6-8 sorozatból, melynek mindegyike 8-8 fényképet tartalmaz, két-két neki rokonszenves és két-két neki ellenszenves fényképet választ ki. A fényképek súlyos, nyílt ösztön és elmebetegekről készültek. Minden ösztönfaktort 6-6 beteg fényképe képvisel. A teszt végeredményét egy-egy faktorra nézve a rokon és ellenszenves választások együttesen adják meg. A hat választási reakció összesített eredményét az ún. ösztönprofilon ábrázolhatjuk grafikusan. A faktorok kezdőbetűivel jelzett kórforma a hívóképeken ábrázolt egyének megbetegedését jelenti, nem pedig a vizsgálati személyét.
1981-ben a kiállítást Szondi Lipót tanítványa, Mérei Ferenc nyitotta meg. Az ilyenkor szokásos beszéd helyett mind az eredeti Szondi-tesztet, mind az építészeti ösztöntesztet saját válaszaival demonstrálta. Performancában a tudományos összehasonlító módszer sajátosan elegyedett egyéniségéből fakadó bölcs humorával. Mérei Ferenc ösztönprofilja korrelációt mutatott az építészeti teszt eredményeivel.