............................................

Szegő György DLA építész, látványtervező

Az életrajz menüpont Szegő György: Álomtervező Tesz-Vesz albumának (Ráday könyvesház, 2008) tömörített illetve frissített változata
Fotók: Ilovszky Béla (theater.hu) és Szegő György

http://szegogyorgy.hu/files/gimgs/th-110_TajTemplomSzobor.jpg
 

Táj, templom, szobor - Építészeti írások 1999-2007
Szegő György

Ráday Könyvesház, 2008
236 oldal
ISBN 9789638754356

JÓZSA ÁGNES: MÉRTÉK AZ ÉRTÉK
Szegő György: Táj, templom, szobor

Megátalkodott ember Szegő György. Él egy olyan városban, amelynek központi terén, a Vörösmarty téren a magyar romantika csúcsteljesítményét, a Feszl Frigyes által megalkotott patinás pesti Vigadót a tér felől újra és újra átépítik. A mostani, befejezettként számon tartott épület designja maga a felállványozottság, az állványos szisztéma - eredetije az Institut du Monde Arabe, Párizs épületén látható. Az alumíniumoszlopok erdejében a koszlott üvegtáblák mögött, különböző ringy-rongyokban, mozdulatlanná merevedett ács-állványozók. Rosszul viselik a szecessziós épületek gyűrűjét. Ebben a városban, ahol a Kálvin teret poros üvegmonstrumok nyomasztják, ahol a belső hetedik kerület belső udvaraiban még utolsókat lehelik az életet adó vadgesztenyefák, él ez a megátalkodott ember, aki vallja: "az új évezred építészetének kulcsa a kommunikáció az ember és a föld, ember és önmaga között" (7. Velencei Nemzetközi Építészeti Biennále magyar katalógusa, 2000.). Ő csak egyféle mértéket ismer: az értékét. Akármilyen ellenszelek is fújnak, teszi a dolgát. A Budapesti Műszaki Egyetemen szerzett építőmérnöki diplomát 1972-ben, majd dolgozott tervezőként. Szcenikus főmérnök. 1976-78-ban már a Budapesti Szabadtéri Színpad új szcenikai megoldásainak kidolgozója. Tervezett díszleteket a kaposvári, a győri, a szolnoki színház, a Szegedi Szabadtéri Játékok, de az Operaház és az Operettszínház előadásaihoz is. Nem polihisztor. Műveivel és írásaival a vizuális művészet (legyen az színházi látvány, fotó vagy épület) szolgálója. Felkészült és éles szemű alkotó, aki a minőségen kívül nemigen ismer más mutatót.

Több kötetét tarthattuk már a kezünkben, amelyeket a kilencvenes években írt. Azóta is rendszeresen publikál az Élet és Irodalomban, a Balkonban, az Új Művészetben, de a Népszabadság, a Magyar Hírlap, a Fotóművészet hasábjain is. Ő az Új Magyar Építőművészet című folyóirat főszerkesztője. A Ráday Könyvesház által kiadott, legutóbb megjelent kötetében az elmúlt tíz évben, különböző szakfolyóiratokban megjelent írásaiból válogatott. A kötetszerkesztő Götz Eszternek nem volt egyszerű dolga, mert a szerző sokfélét és sokfélén véleményezett. Ami az írásokat egységbe fűzi, az a felelős gondolkodás és az alapos szakmai felkészültség.

Öt alfejezetbe csoportosították az írásokat. Az első az épületek terével foglalkozik. Az indító elemzés a nemzeti hangversenytermet (Milleniumi városközpont, Kulturális tömb, újabb nevén a MűPa) elemzi. Nemzetközi példák alapján is összehasonlítja a funkciót és annak megfelelését. De ugyanebből a szempontból értékeli a szerző az MVM székház átépítését, a megújult Mai Manó Házat, a Budakeszi Nap-szentélyt, a szentendrei skanzent s a nyírbátori kulturális központot. A közélet és elmélet fejezetben azokat az írásokat találjuk, amelyek hazai és nemzetközi példákat sorakoztatva a konferenciákon is elhangzott beszédeket és tanulmányokat tartalmazzák. A sokféle kérdéskörből számomra a legmegragadóbb az Emlékezet, köztér, mentalitás címet viselő, s a régi pesti zsidónegyed itt és most "régészeti szemszögből" című. A harminchat lábjegyzettel gazdagított írás Knósszosz (i. e. 1400), Timgad (i. e. 100), Konstantinápoly (6. sz.) történelmi példáit is sorakoztatva elemzi Erzsébetváros rehabilitációs terveit. Az utolsó mondat ez: "Kérem, emeljék fel szavukat a rombolás leállítása, a negyed kultikus-kulturális örökségére figyelő szellemiségű, valódi revitalizáció mellett!" Szívfájdító, ami a Kazinczy, a Dob és a Síp utca környékén zajlik.

A társművészetek tere fejezet kiállításokról szóló kritikák sorozata szegős megközelítésben. Hogy a változatosságot érzékeltessem, többek között a Néprajzi Múzeum bemutatójáról ugyanúgy elmondja a véleményét, mint Kovács Endrének Halász Péter színházáról itthon és külföldön készített fotósorozatairól, Németh Ágnes földképeiről, Pauer Gyula retrospektív kiállításáról, Gink Judit experimentális textiljeiről, Péri László betonmunkáiról vagy a Nemzeti Galéria Munkácsy-kiállításáról.

Külön fejezet foglalkozik az építészeti témájú tárlatok elemzésével. Ez húsz írást tartalmaz. Négy közülük a Velencei Nemzetközi Építészeti Biennálékat elemzi. A többi közel hozza hozzánk az EXPO Hannover 2000 kiállítási tárgyait, Zaha Halid világ- és Santiago Calatrava repülő modelljét, Louis C. Tiffany bemutatóját a bécsi KunstHausban, és a Francesco Borromini születésének négyszázadik évfordulója alkalmából rendezett tárlatot a Bécsi Albertinában.

Nagyon izgalmas a Vallás, kultúra és építészet címet viselő gondolatcsokor. Itt is konkrét, főleg vallási célból újonnan készült, vagy felújított épületek szakmai elemzésével találkozunk: így az Athosz-hegy műemlékvédelmi csodájáéval, a negyven zsinagógát tervező Baumhorn Lipót munkásságáéval, a Holocaust Dokumentációs Központ és Emlékgyűjtemény új épületéről és több egyházművészeti kiállításról szólóval. Az itt közölt tanulmányok legizgalmasabbja a Santo Stefano Rotondo: az égi és földi kommunikáció temploma címet viseli, s a magyar kiállításba épített római templommodellhez készített katalógus tanulmánya.

Emeli a kötet értékét az írások gazdag lábjegyzetanyaga, amely az ismeretek sorát bővíti. Külön érdeme a műnek a hat oldalas, háromhasábos névmutató, amelyben minden az írásokban megemlített alkotót, művészt megtalálunk.

A Táj, templom, szobor című kötet kivételesen izgalmas olvasmány építész szakembernek csakúgy, mint laikusok számára. Szegő ítéletalkotása megalapozott tudásra épül, stílusa gördülékeny, nyelvezete élvezetes, s mindenki számára érthető és világos. Igazi tudást bővítő irodalom. A könyv a Ráday Könyvesház (felelős kiadó: Orbán György) gondozásában látott napvilágot.

___________________________________________________________________________

Szegő György: Táj, templom, szobor — Építészeti írások 1999-2007

Újabb válogatás jelent meg Szegő György építészeti tárgyú írásaiból. Az előző, 1998-as kötet a rendszerváltás körüli évtized építészeti/képzőművészeti változásait elemezte, ezúttal az 1999 és 2007 között megjelent cikkek és tanulmányok közül válogatott a szerző. A kötetet Bujnovszky Tamás fekete-fehér fényképei illusztrálják.

részlet Szegő György bevezetőjéből

Úgy alakult, hogy körülbelül negyedszázada írásokat is publikálok az építészet és a vizuális társművészetek tárgykörében. 1998-ban megjelent már egy olyan kötetem, amely ezekből a napi- és hetilapokban, szakfolyóiratokban megjelent cikkekból, tanulmányokból válogat. Az 1998-as kötet a rendszerváltás körüli évtized építészeti/képzőművészeti változásait elemzi, dokumentálja.

Most, amikor a városok átalakulása, az épített környezet megújítása/lerombolása felgyorsult, ismét időszerű, hogy az azóta közreadott szövegek tükrében - ha e kötet korlátozott keretei között is - "helyzetjelentés" készüljön a rendszerváltás óta eltelt évek második feléről, mindarról, ami ez idő alatt beérett, elmaradt, épült és pusztult. Szűkebb értelmezésben "csak" építészetről van szó, szélesebb összefüggésben az új Magyarország társadalmi-szellemi alakulása is nyomon követhető a kortárs építészet és urbanisztika jelenségeiben, illetve a párhuzamos nemzetközi eseményekkel, egy-egy kulturális útjelzőként funkcionáló építészeti kiállítás üzenetével történő összevetésben.
[...]

Nem törődve bele, hogy korunk építészete kiírja magát az ember üdvtörténetei közül: ez a válogatás öt fejezetbe gyűjt írásokat konkrét épületekről, a kortárs építészet elméleti kérdésköreiről, a társművészetek - képzőművészet, fotó - és építészet kapcsolatáról, hazai és nemzetközi kiállításokról. Végül a szakrális tarrtalmakat ismét közvetíteni szándékozó legújabb kultikus építészetről, ökumenikus szellemben elemző, építészet körébe tartozó kulturális, kultikus, vallásos jelenségekről. Hogy az olvasó az architektúra, az építő cselszövés "minden minndennel összefügg" ad hoc szövevényében eligazodhasson, ezúttal is névmutató segít a tájékozódásban.

kiadó: Ráday Könyvesház
megjelenés éve: 2008
szerkesztő: Götz Eszter
fotó: Bujnovszky Tamás
ára: 1900 Ft.