............................................

Szegő György DLA építész, látványtervező

Az életrajz menüpont Szegő György: Álomtervező Tesz-Vesz albumának (Ráday könyvesház, 2008) tömörített illetve frissített változata
Fotók: Ilovszky Béla (theater.hu) és Szegő György

5. Álom a színházról, szabad-térformák (1976-80)

http://szegogyorgy.hu/files/gimgs/60_27 old_01 BB.jpgKamaraerdei Ifjúsági Központ, Szaniter-ház tervei és kivitele,1977-82,
Scholz Imrével, L’Auné Judittal, v.terv.: Csaba Géza


A hetvenes években munkát ajánló osztrák repülőtér-tervező építész pár év múlva meghalt. Mire 85-ben, az úgy nevezett világ-útlevéllel kiszabadultunk a 2-3 évente esedékes nyugati utazások sorompói mögül, ez a konkrét munkalehetőségem megszűnt. Pedig 1987 körül, a minőségvágytól hajtva, újra volt kedvem, legalább átmenetileg „világgá menni”. Hans Hollein sztárépítészt / képzőművész tervezőirodáját néztem ki magamnak. Majd – mivel a sztárépítész „csak” színházi munkákat ajánlott –, erre nemet mondtam. Úgy éreztem, ez lehet utolsó építészeti „tékozló fiú visszatérése” helyzetem. Újabb tíz év múlva, közel az 50-hez, már a család kenyeréért is, elmennék osztrák vagy német színházakba dolgozni. No nem akárhova, de az akkor ugyancsak nemzetközi tekintélyű – és akkor szintén Bécsben élő – George Táborihoz például, igen. Nála nem járok sikerrel (e két „nagy emberes” kalandra a megfelelő időtengelyek mentén visszatérek, amint az közben átélt sikerek, kontra: hasznosságom megvonásának, 1987-es művészútlevél szerző akcióm fiaskóira is).

_________________________________________________________________
_________________________________________________________________

Margitszigeti zsöllye, 1979-83, Scholz Imrével

http://szegogyorgy.hu/files/gimgs/th-60_26 old_01 CC.jpg
http://szegogyorgy.hu/files/gimgs/th-60_26 old_01 BB.jpg

http://szegogyorgy.hu/files/gimgs/th-60_28 old_01.jpg

_________________________________________________________________
_________________________________________________________________

Visszakanyarodva itt a főiskolai másoddiploma megszerzéséhez: idehaza az építész praxisban tehát továbbra se láttam esélyét a talán belső késztetéstől hajtott szabad kreativitásnak. Előbb hirdetésre megpályáztam egy szcenikus helyet a Vígszínháznál, ottani „biztató felvételim” alapján, a Budapesti Művészeti Hetek és Szabadtéri Színpadokhoz hajóztam, szcenikus-mérnöknek. Ekkor, a szabadtéri színházi pályakezdés közel hozott egy speciális idő(járás)álló anyaghoz és technológiához, ami egy szabad ipari-forma világot, egy harmadrendű görbékkel megvalósítható plasztikai játékot is lehetővé tett. És méginkább sorsdöntő lépés volt, hogy itt Katona Ferenc igazgatóval rögtön összebarátkozunk (még 10 év múlva is Bán András, Hajdú István s én, Feri lenyűgöző privát „bridge-szeanszára” járunk.). A színházpedagógust elbűvölve hallgattam: naponta. A hosszúebéd vele valóságos színiakadémia volt. Ő is hallgatott rám, amikor spórolni akart az évi felújítások millióin. A fapadok és -ülések évente tönkrementek. Lecserélhettem a 3 nagy budapesti szabadtéri színpad fapados nézőterét üvegszálas poliészter ülésekre. A Szigeté saját tervezésű, új forma. Olyan friss dolog volt ez akkor itthon, mint az űrutazás. A MŰBER szerződésével zajlott a 3000 db szigeti zsöllye legyártása, már a 80-as években. És a zsöllye majd’ 30 éve üzemel (már rozoga). Kisebb volumenű tervek a Kereskedelmi Kamara Iparesztétikai Osztálya vagy a Lektorátus zsűrije elé kerültek. Egy tehetséges, autodidakta designerrel terveztük ezeket. Scholz Imre több mint ügyes vállalkozó volt, aki a hajóépítésből hozta a technológiát. Segítettem vitorlás-megrendelései belsőterveiben is. Sok volt az irigye: kollégája Ábrahámhegyen baltát is fogott rám, így akadályozná, hogy a vízvezeték felőle érjen közeli présházunkhoz.

_________________________________________________________________
_________________________________________________________________

Színpadi világító-, akusztikai elemek, összecsukható kórusemelvény valamint nézőtéri zsöllye, a Budai Parkszínpadon, a Városmajori Szabadtéri Színpadon és a Margitszigeti Szabadtéri Színpadon

http://szegogyorgy.hu/files/gimgs/th-60_26 old_02 AA.jpg
http://szegogyorgy.hu/files/gimgs/th-60_19b.jpg
http://szegogyorgy.hu/files/gimgs/th-60_26 old_02 CC.jpg
http://szegogyorgy.hu/files/gimgs/th-60_25 old_02 AA.jpg
http://szegogyorgy.hu/files/gimgs/th-60_25 old_02 CC.jpg
http://szegogyorgy.hu/files/gimgs/th-60_25 old_02 BB.jpg

_________________________________________________________________
_________________________________________________________________

A kor rurális ellentmondása: a precíz (bútor)ipari termék mezőgazdasági idénymunkásnők téli időszakban végzett kézi munkája volt. A Városmajor világosító tornyai és a Sziget összetolható kórusemelvénye, és akusztikai kísérletként, amúgy látványelemként is szereplő üvegszálas poliészter Koncert-fala következtek. Statikusuk Szilágyi Péter. A hangmérnök, Császár Miklós máig megkeres terveit átbeszélni. Vele még hasonló közös feladat volt: a Budai Park proszcénium falainak – akkor még fel se talált „foldingot” megelőlegező – hangvetőfal burkolása. A „hajtogatás” lakatosmunkáit zseniális fémes szakikkal kiviteleztük, műemléki palával fedtük. (30 év múlva ez is elöregedett). Majd a tankörtárs Simkó Máriával a Színpadok irodaház-bővítését is megcsináltuk. Vele terveztük egy régi osztálytárs, D. Pista családi házát is, aki 30 évvel később visszatérő megrendelőm lesz, a fia házához is felkér tervezőnek. Ez igazi elismerés.
Egy új színházat is tervezhettem itt: szabadtéri játszóhelyül a Hilton Szálló és a Főváros támogatásával alakítottuk a hotel körülzárta Dominikánus Udvart kamaraopera-játszóhellyé. A színpad a templom néhai szentélye volt, hátul a Halászbástyáéhoz fogható panorámával, a nézőtér a régi és az új szárnyak közé került, fa emelvényekre szerelt páholyokkal. A vízálló öntött alumínium zsöllyékhez egy magyar cég exportra sorozatgyártott kerti székeit választottam: 19. század eleji angol öntöttvas bútorok kópiáit. Nem ízlésficamból, hanem a nézőtér tér és a színpad határát bontandó. A kamarazene világát idéző bútorhoz rokokó kisoperák tartoztak, hasonló díszlettel. A hely főrendezője, Katona embere, a zenésműfaj mestere, Seregi László és Horváth Zoltán lettek. A következő 10 évben mindig teltházas előadások díszlettervezője lehettem itt. Aztán a párt akkor fiatal kulturális kádere, Koltai Gábor lett az igazgató, aki 85-ben pontosan tudta, kivel jó rosszban lennie. Már "nemszeretem / ellenzéki" kaposváriként kiestem a Hilton Színház "alapítója" kitüntető pixiséből.

_________________________________________________________________
_________________________________________________________________

Kamaraerdei Ifjúsági Központ, Szaniter-ház tervei és kivitele,1977-82, Scholz Imrével, L’Auné Judittal, vezető tervező: Csaba Géza

http://szegogyorgy.hu/files/gimgs/th-60_27 old_03.jpg
http://szegogyorgy.hu/files/gimgs/th-60_27 old_04.jpg
http://szegogyorgy.hu/files/gimgs/th-60_27 old_01 BB.jpg
http://szegogyorgy.hu/files/gimgs/th-60_27 old_01 AA.jpg
http://szegogyorgy.hu/files/gimgs/th-60_27 old_01 CC.jpg
http://szegogyorgy.hu/files/gimgs/th-60_27 old_02.jpg

_________________________________________________________________
_________________________________________________________________

A szálerősítésű poliészter „sikerek” után nem belsősként, hanem formatervezőként regisztrált az Alap. Új – immár harmadik – szakmám lett... Ezek jó híre nyomán még egy építészeti-ipari formás munka megtalált: 1977-82 közt a XI. kerületi Tanácsi Tervező Csoportjánál (saját, kerületi mini-tervezőiroda) a Kamaerdei Ifi Központ szaniter épület-szobrainak tervei. A vezető építész Csaba Géza volt. Kísérleti a terv is, a formáció is. A főfunkciót szolgáló épületek mellé Géza szabadformálású kiegészítőket kért. Majoros György akkor lett a Graboplast sátorszerkezeteinek specialistája, én hoztam a szaniterház üvegszálas világát. Az irodában csak 2-3 ember ült, köztük L’Auné Judit, vele együtt rajzoltuk az addig soha nem volt héjkupolákat. Az új Ifjúsági Park (a régit az Ybl-bazárban a kultúrpolitika ekkorra bezáratta), kies fekvése ellenére – tán vizuális ereje miatt – hamar népszerű lett. Csak épp Csaba Gézát elfelejtették "megdicsérni", nem volt nagyvállalati "pártos" igazgatója, aki kiharcolná a neki járó díjat, az akkor még igencsak létező Építésügyi Minisztériumban. Ez a feladat akkor a nagy tervezőirodákhoz képest igazi kreatív műhelymunkát jelentett: Csaba Géza műterme sikeres, de korai kísérlet volt. A tipizált üvegszálas poliészter épületelemeket / héj-sablonokat Scholz-cal csináltuk. Imrével az évek során szintén eljártam síelni, s immár márkának számító Sudárjain, vitorlázni. Végre őt is felvette az Alap.
A Művészeti Hetek, mint kulturális intézmény, korát messze megelőzve, globális kitekintésű cég volt. A műsorkoncepciót Katona jegyezte, de a motor Reithauser Frigyes impresszárió, szakértelme, műveltsége, lendülete-reflexe etalon volt. A Szigetre világsztár énekeseket hozott, a Budai Parkba, ún. tömegkultúraként, a harmadik világ népzenéjének-táncának magas nivójú revüváltozatát. Nem világzene, de afféle. Elvégezve itt a mérnök feladatait, de már felvértezve a Katona-féle munícióval, és valami hetedik érzékkel kerültem innen a honi színház aranycsapatába, Kaposvárra. A váltást a Katona által hívott Ljubimov-Borovszkij kettős vezette fel.
Emlékszem az álomi pillanatra. Minden ősszel Katona Feri világszínházi szenzációt hívott az Operettbe. Szcenikusként a Tagankából Ljubimov Hamletjét fogadhattam, a díszlet tervezője David Borovszkij, ő az egyik „főszereplő”. A másik Viszockij, a címszerepben. A színpadterv egyszerű gép. A terv, hatalom-üzemét egy ipari híd-daru működtette. Nehéz, földre omló, megtorpanó, nekilendülő, forgó, földbarna, sprőd óriáskárpitot mozgatott. Mindent elsöprő, dinamikus látványdramaturgia ez akkor is amikor trónt formáz, és amikor éppen a hallgatózó Poloniuszt veszejtő függönyt adja. A darukezelő együtt él Viszockíjjal, az ámuló közönség meg a színi masinériával. A szerkezet primitív, a szellem maximális. A látvány megelőlegezte a „fluid építészet áramló terét”, hozta a „kortárs új szellemét”. Ekkor született meg a vágy: ennyire szabad-kreatív munkát volna jó csinálni. De hol? Akkor már többször évente jöttünk-mentünk Kaposvárra, és a társulat pesti vendégjátékait ki nem hagytuk volna.

_________________________________________________________________
_________________________________________________________________

Szigeti lefedés terve, 2005. Terv: Szegő György Ökológia: Medgyasszay Péter Hang: Császár Miklós

http://szegogyorgy.hu/files/gimgs/th-60_26 old_03.jpg
http://szegogyorgy.hu/files/gimgs/th-60_26 old_04.jpg

_________________________________________________________________
_________________________________________________________________

Óbudai zsinagóga, színházkoncepció. Az akkor TV stúdiónak használt épületben Katona Ferenc ötletgazda támogatásával a lepusztult állapotú térben gondoltuk el Babel-Visnyevszkij: Lovashadsereg című darabját. (rendező: Kerényi Imre, díszlet: Szegő György, makett-munkatárs:
Valker Emil, 1978. Nem valósult meg)

http://szegogyorgy.hu/files/gimgs/th-38_29_o copy_v2.jpg
http://szegogyorgy.hu/files/gimgs/th-38_29 old_01_v2.jpg
http://szegogyorgy.hu/files/gimgs/th-38_29 old_02_v2.jpg
http://szegogyorgy.hu/files/gimgs/th-38_29 old_03_v2.jpg
http://szegogyorgy.hu/files/gimgs/th-38_29 old_04_v2.jpg
http://szegogyorgy.hu/files/gimgs/th-38_29 old_05_v2.jpg